Advent, Karácsony – várakozás

Új év, új remények

A 2016. évi naptáron lassan elfogynak a napok. Már előkészíthetjük a 2017. évi kalendáriumot, fali,- asztali, és notesznaptárokat.

Advent és Karácsony táján az emberekben megnövekszik a várakozás hangulata. A Karácsony a szeretet ünnepe. Ilyenkor szinte mindenki egy kicsit magába is száll és elgondolkodik, hogy mit is tett ebben az évben munkahelyért, a családjáért, szűkebb pátriájáért.

A számvetés elkészítése nem is olyan könnyű! Vajon a negatívumok, vagy a pozitívumok kerülnek-e többségbe? Bizony ez szinte mindenkinél más és más egyenleget hozhat ki.

Egy azonban mindenkinél azonos: a szeretet, a család, a barátok iránti elkötelezettség ilyenkor sokkal jobban előtérbe kerül, mint az esztendő más napjaiban. Ilyenkor egy kicsit jobban vigyázunk egymásra. Ezt a hangulatot kellene átvinni és megőrizni 2017 szürke hétköznapjain is!

A karácsonyfa ragyogása, a csillagszóró fényei, gyermekeink, unokáink csillogó szemei mutatják az utat nekünk, hogy tegyük egy kicsit szebbé világunkat a jövő esztendőben.

Az ajándékozás szép dolog, de nem ez a legfontosabb életünkben karácsonykor sem.  Persze adni mindig nagyszerűbb felemelő érzés, mint kapni.

De természetesen nem az ajándék értéke a döntő, hanem, hogy milyen szívvel adjuk és kapjuk.

Az újesztendő várása egyben új reményeket is táplál bennünk. „Dum spiro, spero!” – tartja a régi latin mondás, azaz: „Amíg élek, remélek!”

Mert a remény hal meg utoljára!

Abban bízzunk tehát, hogy a 2017-es esztendő jobb lesz a világban, szeretett hazánkban, személyes életünkben egyaránt.

Ennek a reményében kívánok valamennyi embertársamnak, minden székesfehérvári polgárnak békés, boldog szeretetteljes karácsonyi ünnepeket és eredményes, sikeres újesztendőt, jó erőben és egészséggel!

Csató József