A közbiztonság nem lehet politikai kérdés

Festői környezetben, a Zetelaka községben található zeteváraljai vízgyűjtő gát közvetlen közelében rendezték meg szeptember 16-án a 3. Székelyföldi Polgárőr Találkozót.

Az egész napos eseményre meghívást kaptak a székelyföldi polgárőrségek, helyi, megyei és országos elöljárók, továbbá képviseltetve volt a testvérszervezet, a Heves Megyei Polgárőr Szövetség, az Országos Polgárőr Szövetség és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság.

Az egybegyűlteket elsőként Gergely István, a zetelakai polgárőr egység vezetője köszöntötte, majd átadta a szót Csóra Györgynek, az OPSZ általános és oktatási elnökhelyettesének, aki áttekintést adott a 27 éve működő magyar Polgárőrség megalakulásáról, fejlődéséről, ismertetve a polgárőrség szerepéről, működésének feltételeiről, a polgárőrök jogairól és kötelességeiről. „Hosszú utat kellett bejárnunk, míg a polgárőr mozgalmat sikerült elfogadtatni mind a politikummal, mind pedig az egyszerű emberekkel” mondta az elnökhelyettes.


Felszólalt Kardos Pál, OPSZ katasztrófavédelmi alelnök is, aki a Polgárőrség szolgálati tevékenységének szabályairól beszélt, ismertetve a szervezet struktúráját, alapfeladatait.

Völgyi Ferenc, a Heves Megyei Polgárőr Szövetség elnöke az anyaországi és a külhoni polgárőr szervezetek közötti együttműködés, tapasztalatcsere és támogatás szükségességéről beszélt, megjegyezve, hogy mivel a bűncselekményeknek nincs határa, a bűnmegelőzésnek sem kellene lennie.

A közbiztonság fontosságát hangsúlyozta beszédében dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke is. „Európa számos országában közbiztonsági deficit keletkezett. Mi úgy látjuk, hogy ennek egyik fő oka a migráció és annak árnyoldalai, következményei. A terrorizmus is ebből fakadhat, vagy legalábbis ennek gyökerei megtalálhatók az illegális népvándorlásban és természetesen a kyberbűnözés is egyfajta kihívást jelent. Szerencsére Romániát is és Magyarországot is ezek a félelemkeltő bűncselekmények eddig elkerülték. Magyarországon igen jó a közbiztonság, igaz, az elmúlt években komoly lépések történtek, hogy ez így legyen” hangsúlyozta az OPSZ elnök.

Biró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának udvarhelyszéki alelnöke azokról a nehézségekről beszélt, amelyek a polgárőr szervezetek működését jogi keretbe foglaló törvények hiánya okoz. Külön gond, hogy a hét székelyföldi polgárőr szervezet, egymástól eltérő alapító okirattal, alapszabályzattal rendelkeznek, ezért igen nehéz volt megtalálni azt a jogi közös nevezőt, ami alapján a megyei önkormányzat támogathatja a szervezetek működését. Mint mondta, a „prevenció” címszó alatt ezt a gondot részben sikerült áthidalni, de a végső megoldást csakis a megfelelő törvényes keret biztosítása jelenti majd.

Dr. Széchy Zsolt r. ezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti főkapitány-helyettese a rendőrség és a polgárőrök közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta, szimbiózisnak nevezve azt az összhangot, amely a két szervezett között jelenleg is létezik. Mind mondta, a cél közös: a helyi közrend és a közbiztonság, aminél nincs fontosabb, és ami által „a közbiztonság nem lehet politikai kérdés.”

Antal Lóránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora beszédében utalva arra, hogy Romániában még nincs meg az a jogi háttér, amely biztosítani tudná a polgárőrmozgalom megfelelő működését. Mint mondta, Romániában, a magyarlakta területeken kívül nincs hagyománya a polgárőrmozgalomnak, idegenszerű és bizalmatlanságot kelt, emiatt a bukaresti törvényhozásban nem lesz könnyű elfogadtatni a többséggel. „Remélem, hogy pár éven belül sikerül orvosolni ezt a jogi hiányosságot, és akkor nekünk, politikusoknak már semmi keresnivalónk nem lesz az ilyen találkozókon” zárta beszédét a szenátor.

(Szász Csaba)

Forrás: OPSZ