Segítsük a madarakat

Sokszor találkozom azzal a kérdéssel ismerőseim révén, hogy a téli madáretetésen kívül, mivel illetve hogyan tudnák segíteni a kis énekesmadarakat, hogyan tudnák egész évre a kertjükbe, telkükre vonzani az aranyos cinegéket, rozsdafarkúakat, tengeliceket.

Ezeknek a kérdéseknek általában nagyon megörülök, mert jó látni, hogy a laikusokat is érdeklik kis tollas barátaink, valamint, hogy feltűnik nekik egy-egy madárfaj jelenléte vagy éppen hiánya a kis kertjükben. Éppen ezért készségesen szoktam ajánlani nekik néhány egyszerű, ámde annál hasznosabb tippet, hogy miként is gyönyörködhetnek többet, esetleg jobban a kismadarakban.Kezdjük rögtön az elején. Le kell szögeznünk azt, hogy a téli etetés a madarak túlélésének egyik nagy segítője és ha valaki elkezdi, akkor mindenképpen folyamatosan és rendszeresen tegye is, hiszen az odaszokó madarak minden nap keresni fogják a biztos élelmet. Amikor már beköszönt a Tavasz, elmúlnak a fagyok, ezeknek az etetőkön keresgélő fajoknak a nagy része is költésbe, párválasztásba kezd. Ilyenkor is a segítségükre lehetünk!

A legtöbb cinegeféle például odúlakó! Amennyiben nincs a kertünkben, esetleg a környéken öreg, odvas fa, akkor egy saját magunk által készített (vagy éppen boltból beszerzett) „B” vagy „A” típusú odúval maradásra, fészkelésre bírhatjuk őket. Nekem például a kertben és a közeli erdei fenyves foltban is sikerült mesterséges odúval széncinegét, illetve barátcinegét is fészkelésre bírnom. Nem egy utolsó dolog végignézni azt, ahogy a kis tojásokból eljutnak a repülős fióka korig az utódok. Ehhez semmi másra nincs szükségünk, minthogy felhajtható tetőt rakjunk az odúra vagy egy tükröt erősítsünk a tető befele néző oldalára. Többféle odútípus is létezik és általában mindegyiknek megvannak a maga „gazdái”. Ezek nemcsak méretben térnek el egymástól, hanem a röpnyílás átmérőjében is, hiszen nem nehéz elképzelni, hogy pl. egy macskabagoly és egy széncinege között mekkora méretbeli különbségek vannak, így nyilván nem használják ugyanazt a típust. A legkisebb nyílással rendelkezőt általában a kékcinege vagy a barátcinege foglalja el, ez az ún. „A” odú. A leggyakrabban használt „B” típusúban csuszka, széncinege, házi veréb, mezei veréb illetve nyaktekercs megtelepedésére számíthatunk. A más jellegű „C” odúban olyan madarak telepedhetnek meg, amelyek nem feltétlen odúlakók, csak a fészkelőhelyeik zárt, fedett jellege miatt használják. Ilyen pl. a házi rozsdafarkú, barázdabillegető, ökörszem, vörösbegy, hantmadár, kerti rozsdafarkú. Az utolsó típusban, mely értelemszerűen a „D” megjelölést kapta, seregély, füleskuvik, macskabagoly, búbosbanka találhat otthonra. Persze ezek nem feltétlen törvényszerű dolgok, hiszen én is láttam már „B” odúban barátcinegét, „D” odúban vörös vércsét is.

És ez még nem minden! A nagy melegekben a madarakat segíthetjük másképp is. Mivel ők is szeretnek fürdeni és megszomjaznak néha, ezért sokat tehetünk értük ezen a téren is. Elég egy virágcserépalátétet kihelyezni, esetleg köveket rakni bele vagy ágakat, amikre kényelmesen rászállhatnak a kis madarak és már indul is nekik a nyári pancsolás. A legjobb erre a célra a kerek vagy szögletes, 40-50 cm átmérőjű (lehet ennél nagyobb is), 5-7 cm mély műanyag alátét.

További hasznos tippek, tanácsok:

http://www.mme.hu/itato_es_madarfurdo

http://www.mme.hu/oduk_es_koltoladak

http://www.mme.hu/napi_madarvedelem

Email this to someonePrint this pageShare on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn