A Polgárőrségről – egyetemi hallgatóknak

Meghívás érkezett az Országos Polgárőr Szövetség elnökének dr. Christián Lászlótól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi docensétől: látogasson el október 6-án az immáron a belvárosba költözött egyetemi tanszékre, s tartson előadást a biztonsági szakág másod és harmadév levelező szakos hallgatóinak a Polgárőrségről.

A tanszékre érkezve találkoztunk Andrej Sotlarral, a Maribori Egyetem Biztonsági Tanszék dékánjával, aki egy hónapos tanulmányúton jár Budapesten, s aki nem sokat hallott még a Polgárőrségről, a bűnmegelőzés magyar utcai „harcosairól”. Természetesen meg is indult a hármas eszmecsere, amelynek folytatása következik…

Dr. Túrós András örömmel tett eleget a felkérésnek, s egy órán át vázolta a hallgatóságnak Magyarország legnagyobb és legsikeresebb civil szervezete múltját, jelenét, jövőjét. Hogy nem volt érdektelen az előadás, arra jellemző: a két osztály 48 hallgatójából mindössze ketten hiányoztak!

Az OPSZ elnöke rávilágított: a rendszerváltás idején megduplázódott a bűncselekmények száma, olyan hatalmas méretű bűnözés lepte el az országot, amire nem volt felkészülve a Rendőrség. Nem véletlenül a Rendőrség és a közbiztonság kritikájaként alakultak meg az első önvédelmi csoportok, amelyek később országos szervezetbe tömörültek, majd 1991 végén megalakították az Országos Polgárőr Szövetséget, amelynek vezetőjévé Kopácsi Sándort választották. Alig öt év múltán már „túlnőtték magukat” az ekkor alakult egyesületek, fegyvert, hatalmat akartak, ami természetesen nem volt járható út, s ettől kezdve állt civil pályára a mára 2070 egyesületben több, mint 61 ezer önkéntes bűnmegelőzőt számláló szövetség.

A Polgárőrség napjainkban aranykorát éli, állami és társadalmi vezetők hangoztatják: Magyarország legnagyobb, legszervezettebb, legsikeresebb, leghatékonyabb speciális civil szervezetéről beszélünk. Amely a Polgárőrségről szóló Törvény alapján, állami költségvetésből működik. Magyarország Kormánya azzal is kifejezte elégedettségét: a Miniszterelnöki Hivatal két éve olyan pályázatot írt ki, amelyen 570 új Suzuki terepjáró járőrautót nyerhettek el a polgárőr egyesületek. Emellett a Rendőrség – amely fogja a kezünket – jelentős technikai támogatást biztosít évről évre. A törvényről szólva még azt hangsúlyozta dr. Túrós András: két komoly kitételt állít a polgárőr egyesületek elé: részben nem működhetnek „szabadcsapatokként”, ezért kötelező a rendőrségi együttműködés, másrészt az egyesületeknek mind a megyei szövetség, mind az OPSZ tagjának kell lennie.

A kapcsolatrendszerről szólva azt emelte ki az elnök: ahogy nőtt a Polgárőrség imázsa, úgy akart mind több szervezet együttműködni a Polgárőrséggel. Emiatt is elsősorban a stratégiai partnerekkel működik ez, míg másokkal lazább az együttműködési forma.

Hangsúlyozottan szólt arról előadásában dr. Túrós András, hogy a Polgárőrség a lakosság bizalmából működik, hatósági jogosítványok nélkül. Tevékenységének fő területe a közterületi szolgálat, a bűnmegelőzés. Azaz, hogy puszta jelenlétükkel előzzék meg a jogsértéseket. Emellett jelzőőri szolgálatot is elláthatnak, elsősorban az iskolák és óvodák környékén, segítendő a gyermekek közlekedését. Rendőrségi adatokból ismert: a közterületi bűnözés 2010 és 2016 között 50%-al csökkent. Ebben nem kis szerepe van a polgárőröknek is!

A szakmai programok közül a legsikeresebbnek a 300×100 Biztonság Polgárőr Mintaprogramot emelte ki, hiszen az érintett településeken 30-40 százalékkal mérséklődött e sikerprogram hatására a bűnözés a polgármesterek és a lakosság szerint. Ellenpélda lehetnek a Nagyvárosi bűnmegelőzési program, amelyet a megyei városokra és Budapestre hirdettek meg. Ám nem véletlenül mondják: a Polgárőrség a vidék Magyarországának szervezete. A nagyobb vidéki városokban és a fővárosban nehezen tetten érhető az önkéntes bűnmegelőzők tevékenysége. Itt említette meg: tervezik a Szomszédok Egymásért Mozgalom /SZEM/ újraélesztését is, hogy jobban figyeljünk egymásra. E program gazdája éppen dr. Christián László lesz.

A Rendőrség és a Polgárőrség kapcsolatát úgy jellemezte: a polgárőrök a Rendőrség fiókszervezetét képezik! Ezer szállal kötődünk hozzájuk, az éves 9 millió szolgálati órából csaknem két milliót a rendőrökkel közösen töltenek el a polgárőrök. Még fontosabb, hogy az egyenruhások készítik fel, oktatják a polgárőröket. Igaz, ebben fedezhetők fel gyenge láncszemek is, hiszen igen eltérő módon valósul meg az oktatás vidéken.

Az OPSZ elnöke végül azt fejtegette: a Polgárőrség Hungaricum, annyira egyedi Európában és a világon ez az önkéntes tevékenység. Tudni kell: felmérések szerint a magyar lakosság egy százaléka/!/ mozgósítható önkéntes munkára. Ebből 61 ezer fő polgárőr! Ám mert egyre több az önkéntes szerveződés, félő, hogy a Polgárőrség létszáma csappanhat meg emiatt.

Dr. Túrós András nagy sikert aratott előadása végén kérdésekre válaszolt.

Szöveg és fotó: T. Z.

Email this to someonePrint this pageShare on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn