Miért beszélhetünk titkos tanításokról, ha titkos?

Először is azért mert az ember maga egy titok. Emberek vagyunk, és sokan nem is tudják, hogy mit jelent valójában embernek lenni. Az Ősi keleten a yoga gyakorlatokat arra használták, hogy feltárják a titkot, ami az ember mélyén szunnyad. Ez egy egzotikus technika, amely sok emberen segített, és ezért ajánlották másoknak is, hátha nekik is segít feltárniuk Önmaguk belső titkát. A titkot csak azok tudták, meg akik gyakorlói voltak a yogának, akik ehhez nem vették a fáradtságot, azok előtt zárva maradtak a titkok.

A titok csak akkor képes feltárulni teljességében, ha azt megtapasztaljuk. Sok dolog van, amit nem tudunk szavakba önteni és másoknak átadni, ilyen pl a gyümölcs íze, a lágy szellő simogatása, egy táj szépsége, egy finom csók stb. Ezeket csak tapasztalás által tudjuk megérteni. A yoga titkos tanítása nem volt terjesztve, annak ellenére, hogy kellő nyilvánosságot kapott. Néha akadt egy jelölt, aki értékelte ezeket a titkos módszereket, és alkalmazásuk révén önmaga megismeréséhez jutott. Kinyílt előtte egy másik világ, ami addig rejtve volt, és megértette az elme, a szellem a lélek és a tudat működését, saját tapasztalatából.

Nemrég a nyugati filozófusok azon vitáztak, hogy a lét határozza e meg a tudatot, vagy fordítva: a tudat határozza e meg a létet? Ez olyan jellegű vita volt, mint a „mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás?” A Keleti filozófusok ezt a vitát értelmetlennek tartották volna, hiszen jól tudták, hogy a lét és a tudat ugyanannak az érmének a két oldala. Vagyis nincs lét, sem ha nem vagyunk arról tudatosak. A létünk tehát alapvetően tudati lét. A tudatosságtól függ mindaz, amit létezőnek tapasztalunk.

Mi a tudat tulajdonképpen?

Az én tudatunk, a lényünk belső magja, mondhatni: „lelke”, ezért fizikai szemekkel láthatatlan, és semmiféle módon nem vizsgálható. A „lélek” szót több értelemben is használjuk, mely így több fogalmat takar: psziché, tudat, én tudat, szellem. stb.

Sok materialista tudós a lélek létezését a misztikum területére sorolja. Ugyanakkor vannak olyan fizikusok és más tudósok is, akik ennek ellenére hisznek benne, és a határtudományok világába sorolják a lélek tudományát. Vallásos és spirituális értelemben a lélek az ember örök elpusztíthatatlan eszenciája, belső lényege. A fizikai test pedig a külső burkolata ennek. A Külső burok idővel elhasználódik, ezért hal meg a test. De az örök belső tudat-esszenciát ez a romlandóság nem érinti, mert halhatatlan. Amikor a lélek távozik az anyagi testből, az azonnal bomlásnak indul. A lélek az, ami fenntartja a testet.

Hasonlóan a számítógép felépítéséhez, amikor a hardver meghibásodik, a szoftver-program még utána is képes működni egy másik számítógép hardvere által. Egy ősi yoga írásban ez áll: „Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe. „

A valódi belső lényünk tehát a lélek, vagy másik nevén tudat. Ettől függ az anyagi létezésünk is, hiszen a test csak egy eszköz, olyan, mint egy ruha, amit magára ölt a lélek, hogy cselekedni tudjon a világban.

A vallásos világban azonban megoszlik a nézet a lélekkel kapcsolatban.

  1. Vannak keresztények, akik elutasítják a halhatatlan lélek koncepcióját, és helyette a test feltámadásába vetik bizalmukat.
  2. Vannak, akik szerint létezik halhatatlan lélek és a test halála után a Mennyországba jut azok lelke, akik jók voltak az életük során, illetve a gonoszak lelke a pokolra jut.
  3. Vannak keresztények, akik kombinálják a két felfogást és azt vallják, hogy csak a feltámadás után kerül az ember a Mennybe.
  4. Vannak, akik elfogadják a lélekvándorlást. Stb.

A sok lélek-felfogás arra mutat, hogy alapjában véve, nincsenek tisztában az emberek még spirituális szinten sem a lélekkel. Vagyis fogalmuk sincs, hogy mi az a lélek, és hogy vándorol -e és hogyan? Ezért ez valóban nagy titok.

A yoga tudománya, viszont nem spekulál erre vonatkozóan, hanem egyértelművé teszi, hogy aki megtapasztalja a saját lelkét, az tudni fogja az igazat, aki nem tapasztalja meg saját lelkét, az pedig mindig tudatlanságban marad e felől, és a titok nem tárul fel előtte.

A yoga tudománya nem elméleti tudás ad csak az ember kezébe, hanem gyakorlati ismeretet és tapasztalást. Aki megtapasztal, valamit az többé nem kételkedik. Kételkedni csak az tud, akinek nincs mély meggyőződése, nincs hite valamiről.

Email this to someonePrint this pageShare on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn