Fűts okosan! A tisztább levegőért!

A települések levegőminőségét jelenleg jellemzően a lakossági fűtés határozza meg. (Természetesen a forgalmas utak mentén a közlekedés továbbra is a mértékadó légszennyező forrás.)

A légszennyező anyagok közül az egészségre a legnagyobb veszélyt a kisméretű részecske (PM10), köznapi nevén a szálló por jelenti. (A PM10 alatt a 10 mikrométer átmérő alatti porrészecskékből álló frakciót értjük. PM2,5 alatt ennek egy „részhalmazát”, ami az ennél kisebb 2,5 mikrométer átmérő alatti porrészecskékből álló frakciót jelenti. Ez a legveszélyesebb az egészségre.)

Az elmúlt években elkészített országos légszennyező anyag leltárok adatai alapján a kisméretű szállópor kibocsátás több, mint 65%-át a lakossági fűtés okozza. Emellett lényegesen kisebb a hozzájárulása a korábban fő probléma-forrásnak gondolt iparnak és közlekedésnek.

(forrás: OMSZ)

Egészségügyi szempontból a legveszélyesebb a 2,5 mikrométer átmérő alatti porfrakció (PM2,5), mert ezek felületére tapadnak a mérgező anyagok. Például a hulladékok égetése során a levegőbe jutó fémek 80-90%-a ennek a porfrakciónak a felületére tapad. Ezek a részecskék méretüknél fogva bejutnak a tüdő léghólyagocskáiba, onnan nem ürülnek ki és bizonyos részük (0,1 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék) még a véráramba is eljutnak. Súlyos betegségek okozói, mint például a különböző légzőszervei megbetegedések: asztma, COPD (krónikus bronchitis, azaz visszafordíthatatlan tüdőtágulás); szív- és érrendszeri megbetegedések: trombózis, infarktus/.

A kisméretű részecskével (PM-mel) kapcsolatban régóta folynak kutatások. Ezek alapján az alábbiak állapíthatók meg:

  • A szennyező anyag jellege: aeroszol. Azaz nem lebegő, szálló pornak kell elképzelnünk ezt az anyagot, sokkal inkább aeroszolnak (azaz a levegőben eloszlatott – 10 mikrométer részecskeátmérő alatti – szilárd és folyékony anyagok halmazának, rendszerének).
  • Egészségügyi szempontból a legkritikusabb légszennyező. Egy átlagos ember, egy nap alatt, a belélegezett levegővel annyi PM-et juttat a szervezetébe (durva becsléssel: 0,5 – 2 mg), ami akár egy gyógyszer hatóanyagának is megfelel. (A PM2,5 felületére pedig a mérgező, rákkeltő anyagok is rátapadnak.)
  • A légkörben a tartózkodási ideje hosszú: kb. 1 hét, azaz a forrástól távolabb is megjelenik.

Az idő előtti (ún. korai) elhalálozások első számú környezeti oka a légszennyezés. Európában kb. 600.000 korai elhalálozáshoz járul hozzá a levegő szennyezettsége, ami tízszer annyi, mint ahányan közlekedési balesetben hunynak el. (Ez világszerte kb. 3 millió ember életét jelenti.) Magyarországon kb. 6-8-ezer között becsülik a kutatók a levegőminőséggel összefüggő haláleseteket.

A szállópor egészségre gyakorolt hatását sokan és régóta kutatják világszerte (pl. WHO – Egészségügyi Világszervezet) és Magyarországon (pl. OKI – Országos Közegészségügyi Intézet).

A WHO publikáció között megjelent adatok.

  • Az Egészségügyi Világszervezet igazolta, hogy a légszennyezettség rákkeltő.
  • A légszennyezés a világon évente 3 milliónál is több ember életét követeli.
  • 8 halálesetből 1-et a légszennyezés okoz.
  • A Föld lakóinak 92 %-a él az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott PM10 légszennyezettségi érték feletti szennyezett területeken.
  • A légszennyezés által okozott megbetegedések nemzetgazdasági költségei (munkából való kiesés, egészségügyi ellátás) a GDP arányában Magyarországra számolva: a GDP kb. 19 %-a. (az EU átlag a GDP 10 %-a)

A számok a különböző modellek alapján eltérnek, de az megállapítható, hogy a halálesetek 6-10 %-a megelőzhető, késleltethető lenne a levegőminőség jelentős javulásával.

A Földművelésügyi Minisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ezért 2017-ben is tovább folytatja komplex tájékoztató kampányát Fűts okosan! címmel. A komplex szemléletformáló kampány célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a fűtési szezon kezdetén egyes szilárd tüzelőanyagok használatának veszélyeire és káros hatásaira, valamint alternatívaként elérhetővé tegyen minden olyan információt, amely a helyes fűtési technikát ismerteti és segíti.

A kampány változatos kommunikációs csatornákat felhasználva igyekszik felhívni a figyelmet a szó szerint „égető” problémára, az ezzel kapcsolatos fontos információkat megosztani. Fő eleme a tudásbázisul szolgáló www.futsokosankampany.hu honlap, melyen minden érdeklődő számára hasznos tájékoztató anyagok és valamennyi – bárki által használható – kampányelem megtalálható, letölthető (kinyomtatható plakátok, kiadványok, szóróanyagok, kisfilmek, rádiószpot).

A média megjelenéseken túl, civil fórumokon és különböző rendezvényeken megjelenve kívánjuk az érdeklődést fenntartani, a biztonságot jelentő ismeretanyagot átadni, mert hisszük, hogy azt a tudást, amelynek birtokában voltak szüleink, nagyszüleink – most ismét felelevenítve – pozitív környezeti, levegőminőségi és ebből fakadóan egészségügyi változást tudunk közösen elérni.

A lakosság minél szélesebb rétegeinek elérése érdekében együttműködünk az Országos Polgárőr Szövetséggel, illetőleg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal.

Szintén a lakosság megszólítása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából környezetvédelmi, ismeretterjesztő előadássorozatot indított a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Az ismeretterjesztő előadásokat 10 település (Karcag, Szombathely, Debrecen, Pécs, Kaposvár, Tatabánya, Miskolc, Veszprém, Sátoraljaújhely, Nagykovácsi) önkormányzatával közösen megszervezett lakossági fórumon hallgathatják meg az érdeklődők a helyes tüzelési technikákról, a helyi légszennyezettségi viszonyokról, illetve a fórumokon lehetőség van egy pellet és fa tüzelőberendezést működés közben megtekinteni.

A kampány során a következő fontosabb üzenetekre kívánjuk felhívni a figyelmet

A légszennyezettség szempontjából különösen fontos a helyes lakossági tevékenység, mivel ilyenkor a lakosság saját és közvetlen környezetét éri a károsító hatás. Ilyen tevékenységek pl. a hulladékkal történő fűtés, illetve a hulladékok (avar és kerti hulladék) nyílt téren történő égetése, amely – annak ellenére, hogy jogszabály fő szabály szerint több, mint 15 éve tiltja – sajnálatosan ma még sok helyen előfordul. Hasonlóan káros az olcsóbb, rosszabb minőségű barnaszenek, lignit használata. Ezekben az esetekben az érintett emberek igen nagy mennyiségben szívják be az egészségre káros, hulladékok esetén kifejezetten mérgező anyagokat, amely miatt a halálozási kockázat is nagyobb.

A leginkább környezetbarát fűtési mód a gázfűtés és a távhő használata. Ha fával fűtünk, száraz tűzifát, fapelletet, vagy fabrikettet használjunk. Ha csak fával fűtünk, a keményebb típusú fafajtákat használjuk, ilyen a bükk, a tölgy, az akác és a gyertyán. Ha vegyes tüzelést (szenet és fát) használunk, tüzelőanyagként megfelelő lehet nyár, éger és a kőris is. A puhafák nem alkalmasak tüzelésre, így például a fenyőfajták a magas gyantatartalmuk miatt, vagy a gyümölcsfák, melyeknek alacsony a fűtőértékük, ezen kívül károsítják a tüzelőberendezésünket, illetve a kéményt.

20% alatti nedvességtartalmú tűzifát használjunk tüzelésre. Ezt a nedvességtartalmat kb. 1 év alatt éri el a frissen kivágott fa. Ha száraz fát használunk 20-30 %-kal csökkenthetjük a fűtési költségünket.

Ne fűtsünk hulladékkal. Ennek során mérgező, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe, veszélyeztetve saját, gyermekeink és a lakókörnyezetünkben élők egészségét, továbbá a környezetünket.

A kezeletlen fa és a papír kivételével tilos a háztartási tüzelőberendezésekben minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:

  • úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott fa (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.), de a műanyag ablakkeret is,
  • rétegelt lemez, forgácslap, bútorlap,
  • építési fahulladék,
  • színes, „fényes” papírhulladék,
  • petpalack, műanyag hulladék,
  • használt autógumi, használt ruha, rongy,
  • fáradt olaj, üzemanyag.

A zöldhulladék nyílt téri elégetésével veszélyes, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe. Gondolta volna, hogy 100 kg avar és kerti hulladék elégetése akár 90 millió köbméter levegőt is elszennyezhet?

A szállópor felületére mérgező anyagok tapadnak, amelyek a tüdőbe, vagy a kisebb méretű részecskék a vérbe is bejutva, káros, adott esetben visszafordíthatatlan egészségügyi hatásokat eredményeznek.

A kisméretű szállóporral szennyezett levegő rövid ideig történő belélegzése esetén a szállópor irritálja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. Hosszabb távon gyulladásos folyamatokat indíthatnak el a szervezetben, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága és vérrögösödés léphet fel.

A kisebb részecskék a legveszélyesebbek a szervezetre, képesek bejutni a vérpályába és ezáltal a szervezet különböző szerveibe is eljutnak, így pl. kimutathatóak a májban, szívben és az agyban. Leggyakrabban szívritmuszavarokhoz, érszűkülethez, megemelkedett szintű véralvadáshoz és gyulladásokhoz vezetnek. Súlyosabb esetben asztmát, COPD-t (krónikus bronchitist), daganatos megbetegedéseket, trombózist, vagy akár infarktust is okoznak.

A folyamatos gyulladásnak kitett szervezet immunrendszere legyengül, ami további fertőzésekre való hajlamhoz is vezethet.

Rizikócsoportok: az idős emberek, a krónikus betegek és a gyermekek. Különösen érzékenyen reagálnak a kisgyermekek és a csecsemők. Az ő esetükben megnövekedhet tüdőhörgők nyálkahártyáját érintő krónikus gyulladások (bronchitis), az allergiás megbetegedések száma, csökken a légzésfunkció és gyakrabban fordulnak elő tüdőfejlődési hiányosságok.

Részletesebb információkat talál: www.futsokosankampany.hu

 

Email this to someonePrint this pageShare on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn