Az OPSZ Elnöksége megtárgyalta – régóta várt, előremutató ellenőrzés

Az Országos Polgárőr Szövetség Elnöksége második félévi első ülését tartotta szeptember 1-jén, a Készenléti Rendőrség nagy tanácstermében. A testület tagjai több napirendi pontot vitattak meg, ezek között talán a legfontosabb az volt, amely a Belügyminisztérium által kezdeményezett belső ellenőrzés tapasztalatait összegezte. Ennek végrehajtására Intézkedési Tervet fogadott el a grénium.

Köztudott, hogy az immár több, mint negyedszázada működő Polgárőrség tevékenységét Magyarország kormánya – a Belügyminisztériumon keresztül – a központi költségvetésből növekvő mértékben és rendszeresen támogatja, immár több, mint évi 1 milliárd forinttal. A Belügyminisztérium ellenőrzési főosztályának vizsgálata ennek a pénznek a célszerű és hasznos – és mindenek előtt a jogszabályoknak megfelelő – felhasználását volt hivatott górcső alá venni.

Dr. Ackermann János, az OPSZ vezető belső ellenőre szóbeli kiegészítőjében arra hívta fel a figyelmet: a Polgárőrség első átfogó átvilágítása történt meg, s a megmérettetés pozitív eredményeket hozott! A BM ellenőreinek vizsgálata elsősorban a költségvetési támogatás továbbadását, felhasználását és annak elszámolását vizsgálta a 2016-os esztendőt alapul véve, az OPSZ gazdasági szervezeténél illetve négy megyénél. Számunkra az a legfontosabb konklúzió, hogy rendszerszintű hiányosságot nem tártak fel, visszaélésre, csalásra, hűtlen kezelésre utaló jeleket nem tapasztaltak.

Pontokba szedve az ellenőrzés legfontosabb megállapításait, elsőként azt kell kiemelni: a polgárőr egyesületek támogatási összegének meghatározásánál a területi polgárőr szövetségeknek is figyelembe kell venni a BM rendelet szempontjait.

Nem kevésbé fontos, hogy a polgárőr szervezetek számviteli szabályzatát ki kell egészíteni a támogatásonkénti elkülönített nyilvántartás vezetésének kötelezettségével. Nem lehet ugyanis „összemosni” a központi költségvetésből származó támogatást – és annak felhasználását – az önkormányzatoktól kapott támogatásokkal illetve az egyéb forrásból származó támogatásokkal és azok felhasználásával.

Kiemelt feladat, hogy a manuális dokumentációs folyamatokat alkalmassá kell tenni, át kell szervezni az információs rendszerben való feldolgozásra!

Szabályozni kell a telefonhasználat rendjét a magánhasználatra és az adózásra kiterjedően is. Az Elnökség határozattal erősítette meg, miszerint a megyei /fővárosi/ polgárőr szövetségek és a polgárőr egyesületek figyelmét fel kell hívni arra, hogy vagy az ún. vélelmezett magánhasználatot fizetik meg a szervezetek – ami nem mást jelent, mint a telefonszámla bruttó összege 20%-ának 1.18%-al növelt adóalapja után befizetendő 15% SZJA és 22% EHO megfizetését és bevallását – vagy a magánhasználatot megtéríttetik a telefon használójával. De amennyiben a számlafizető polgárőr szervezet dokumentumokkal alátámasztva /részletes híváslista/ bizonyítani képes, hogy magánhasználat nem történt, abban az esetben a szervezet képviselője által tett nyilatkozat megtétele szükséges.

Az Elnökség arról is határozott, hogy valamennyi tagszervezetnek /területi polgárőr szövetség, valamint polgárőr egyesület/ figyelemmel kell kísérni a reprezentációs kiadásokat. Be kell tartani az SZJA törvényben meghatározott 10 %-os korlátot. Azaz a reprezentációs költség nem haladhatja meg az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt összes bevétele 10 %-át.

Amennyiben a korlát túllépésének kockázata fennáll, abban az esetben egyeztetésre van szükség az OPSZ Elnökével. Amennyiben a polgárőr szervezet meghaladja a fent meghatározott százalékot, abban az esetben a juttatás értékének 1.18-szerese után 15% SZJA és 22% EHO adófizetési kötelezettség keletkezik.

Intézkedni kell arra: a polgárőr szervezetek részére fizetett tagdíjak nem számolhatók el a támogatás terhére!

Fontos feladat, hogy 2018-tól támogatásonkénti felhasználást bemutató éves költségvetést kell készíteni! Figyelemmel kell lenni arra is: szabályozni szükséges, hogy a költségvetés módosítására milyen esetekben és milyen százalékos eltérés mértékéig jogosult az Elnökség.

Felhívja a figyelmet a BM ellenőrzés arra: a Heves megyei tapasztalatokat alapul véve szorgalmazni kell a könyvelési tevékenység központosítását megyei szinteken.

A tisztségviselők költségkereteinek meghatározására ki kell adni az indokolt költségekkel alátámasztott számítási modelleken alapuló szabályozást és elszámolási útmutatót!

A gépjármű használattal kapcsolatos költségek elszámolási szabályainak betartása érdekében is útmutatót kell készíteni. Biztosítani kell minden szinten az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok betartását. /teljesítésigazolás, utalványozás, kifizetések bizonylatolása./

Az elnökségi ülésen részt vevő Dócs Zoltán, a BM ellenőrzési főosztályának vezetője azt emelte ki hozzászólásában: ez az ellenőrzés nem a polgárőrök tevékenységét vizsgálta, noha megtapasztaltuk azt a rendkívüli önkéntes munkát, amit a polgárőrök végeznek nap, mint nap. Ez a kormányzati támogatás meg sem közelíti azt az értéket, amit az önkéntes bűnmegelőzők letesznek a társadalom asztalára. Bizton állíthatom: a közbiztonság aranytartaléka a Polgárőrség! A mi megbízatásunk arra szólt: vizsgáljuk meg, ellenőrizzük le az adófizetők pénzének a felhasználását. El kell mondanom, hogy a szervezet jó irányban „mozog”, a közelmúltban létrehozott belső ellenőrzés jól működik. Pozitív tapasztalatokat szereztünk, konstruktív együttműködés alakult ki közöttünk. Nem rejthetem véka alá azonban a problémákat sem. Ezek között említhetem: több helyen nem különítik el a támogatásokat, milyen összeget kapnak a költségvetéstől, az önkormányzatoktól, illetve más támogatóktól. Nem megfelelő a gépjárműhasználat elszámolása. Ki kell alakítani a pénztárbizonylati rendet. Kisebb problémákat tapasztaltunk a tisztségviselői költségkeretek kialakításánál, elszámolásánál, a polgárőr telefonok magán célra használatával. És ide sorolható a reprezentációs költségek elszámolása is. Figyelmeztető jel: eltérő gyakorlatot figyeltünk meg a könyvelésben. Példaértékű az, ahogy Heves megyében végzik ezt a tevékenységet, s mert szigorú elszámolási rendnek kell lennie, javasoljuk az itt megismert központi könyvelés elterjesztését országszerte. A végére hagytam ugyan, de igen fontos: látjuk a cégautó adó megfizetésének égető problémáját. Azon vagyunk, hogy mielőbb megoldást találjunk erre a fontos kérdésre.

A tartalmas vitában többen fejtették ki véleményüket az ellenőrzés kapcsán. Szóba került az is: az OPSZ Küldöttgyűlésén Zsinka András, a BM személyügyi helyettes államtitkára miniszteri elvárásként fogalmazta meg az egységes formaruha viselését. Ugyanakkor évek óta ennek megvásárlásához nem kap támogatást a Polgárőrség, így az – elsősorban az újonnan alakult – egyesületek nem tudnak, vagy csak igen csekély összeget erre áldozni. Elhangzott az is: ez a BM ellenőrzés a szakmaiságot erősítette! Ugyanakkor arról is szó esett, hogy az elszámolási határidőket elmulasztó egyesületek úgymond lehetetlen helyzetbe hozzák az OPSZ gazdasági szervezetét, hiszen nekik is időre kell elszámolni a Belügyminisztérium felé a költségvetési támogatás felhasználásával.

Az ellenőrzés megállapításait és a teendőket összefoglaló Intézkedési Terv lényegét és az ebben tett változásokat dr. Barnucz Szilvia, az OPSZ főigazgatója foglalta össze, majd dr. Túrós András, az OPSZ elnöke külön-külön szavaztatta meg a jelenvoltakkal ennek hangsúlyos pontjait.

Az elnökség az Intézkedési Tervet egyhangúan fogadta el.

Az OPSZ elnöke ezt követően köszönetet mondott a Belügyminisztérium ellenőrzési főosztálya illetékeseinek a korrekt együttműködésért, azért a segítségért, amelynek köszönhetően a jövőben még hatékonyabb lehet a gazdasági munka. „Tükröt tartott az OPSZ és négy megye elé ez a vizsgálat, amely számos kisebb hiányosságra hívta fel a figyelmet. Ám örömmel állapíthatjuk meg: visszaélést, jogosulatlan felhasználást, csalást, okmányhamisítást nem állapítottak meg, s ez megnyugtató valamennyi polgárőr számára!”

A testület tagjai a továbbiakban döntöttek az OPSZ II. féléves munkatervéről, a SZEM Tagozat akciótervéről, az OPSZ Motoros Tagozata megalakításától, az OPSZúj Iratkezelési és Ügyviteli Szabályzatának kiadásáról.

Tóth Zoltán

Fotó: Lőwinger Zoltán

 

Email this to someonePrint this pageShare on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn