Az aranykor aranykora köszönhet a polgárőrökre

A rendszerváltozás óta több tízezer helyi lakos polgárőrként segíti a rendvédelmi szervek munkáját, és növeli a lakosság biztonságérzetét. – olvasható a hirado.hu – megjelent írásban.

Talán nincs még egy olyan szervezet sem Magyarországon, ahol nem kell tagokat toborozni, hanem maguktól jelentkeznek tömegesen az emberek: a legutóbbi adatok szerint 5 ezerrel nagyobb a több mint hatvanezer tagot tömörítő Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) létszáma, mint tavaly.

A felvállalt feladatok finanszírozását eddig főként helyi forrásokból biztosították az egyesületek, azonban ez a legújabb tervek szerint változhat, ugyanis kölcsönös együttműködésen alapuló stratégiai partnerséget akar kötni 2017-ben a kormány a polgárőrökkel, ez pedig azt is eredményezheti, hogy a polgárőr egyesületek mostani aranykora még “aranyosabbá” válhat.

De ki is ők, azaz a polgárőrök? Ahogy azt Dr. Túrós András tábornok, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke az M1 Aktuális csatornán ismertette: a polgárőrök elsősorban olyan emberek, akik lokálpatrióták és rendpártiak, tehát szeretik a közvetlen lakókörnyezetüket biztonságban tudni, és ezért szabadidejükben tenni is akarnak.

Azonban az önkéntesektől főleg az különbözteti meg őket, hogy közfeladatot látnak el.

Más országokban is vannak hasonló szerveződésű kezdeményezések, azonban az teljesen hungarikum, hogy a magyar polgárőrök mindazért a munkáért, amit elvégeznek, nem kapnak anyagi ellenszolgáltatást, tehát nem fizetségért vigyáznak a közbiztonságra, vagy éppen tesznek a környezet védelméért.

Pedig éjszaka, esőben, vízen, hóban és fagyban is segítenek, ha kell – mint legutóbb idén télen, amikor az extrém hideg miatt a Belügyminisztérium az OPSZ segítségét kérte.

Nem hatóság, de közfeladat

Maga a polgárőrség történelme Magyarországon még a rendszerváltozás előtt kezdődött, konkrétan 1989-ben alakultak meg az első ún. önvédelmi csoportok az egyesülési jog nyújtotta lehetőségeket kihasználva – ismertette Tóth Zoltán, az OPSZ sajtófőnöke a hirado.hu-nak.

Ezek kezdetben egymástól függetlenül figyeltek közvetlen és közvetett lakókörnyezetük biztonságára, hiszen a társadalmi-politikai átmenet magával hozta a bűnözés, főleg a vagyon elleni bűncselekmények felfutását.

1991-ben merült fel a csoportokban igény, hogy jobb volna országos szinten szabályozni a különböző csoportosulások feladatait, és segíteni az átalakuló rendőrséget, hogy a biztonság ne csak egy szempont, hanem valóságos és kézzelfogható legyen.

Az igények az Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetségének a megalakulásához vezetett, amelyet 1991. április 24-én, a rendőrség napján jelentettek be. De a szervezeti átalakulás ezzel még nem fejeződött be, ugyanis még ugyanabban az évben, novemberben új névvel megalakult az Országos Polgárőr Szövetség.

A törvény ekkor még nem szabályozta a ruházatukat és a felhasználható eszköztárat, csak egy, a Belügyminisztériummal kötött megállapodás.

2012-től él a polgárőr-törvény, ebben a törvényalkotó kikötötte, hogy a polgárőrök nem hatósági, hanem csak közfeladatot ellátó személyek, kényszerítő eszközt, lőfegyvert nem viselhetnek, valamint a rendőrség és a Magyar Honvédség ruházatához hasonlót sem hordhatnak.

4 különböző fázisra bonthatjuk az OPSZ történetét, ebből az utóbbi, a 2012 óta tartó az ún. aranykor – mondta el Tóth Zoltán a hirado.hu-nak, pont amióta törvény szabályozza a munkájukat.

Több száz lóval és terepjáróval, ezernél több kerékpárral és több tucat segédmotorkerékpárral a vidék közbiztonsági, környezetvédelmi és – egy éve már – határvédelmi feladatokból is kiveszik a részüket, sokszor együtt járőrözve halőrökkel, mezőőrökkel, valamint vadászokkal, de akár a parlagfű-irtásban is részt vesznek.

Tóth Zoltán a szervezettel kapcsolatban a hirado.hu-nak elmondta: jelenleg több mint egymilliárd forintnyi költségvetésből 2074 polgárőr-egyesület tevékenykedik Magyarországon.

Kibővülő feladatkör?

Az egy éve meglévő határvédelmi tagozattal kapcsolatban Dr. Túrós András az M1 aktuális csatornán egy stúdióbeszélgetés alkalmával elmondta: a határ menti településeken 1200 társuk feladata a határ mélységének az ellenőrzése, a határ védelme, a migráció kezelése. Ismertette, ennek során természetesen kiválóan együttműködnek a honvédséggel, a rendőrséggel.

Ebben a beszélgetésben – amit egyébként a kormánnyal kötendő stratégiai partnerségi kapcsolat apropóján készítettek – Dr. Túrós megemlítette: nagy hangsúlyt fordítanak arra, hogy utánpótlást képezzenek, ezzel pedig az az OPSZ célja, hogy több ezer fiatal kerüljön be a polgárőrség kötelékében, és részesei legyenek a mintegy 300 településen beindult bűnmegelőzési mintaprogramoknak.

Azzal kapcsolatban, hogy a már említett stratégiai megállapodás mit fog jelenteni konkrétan a polgárőrök életében, a szervezet sajtófőnöke honlapunknak úgy fogalmazott: mindenképpen azt várják, hogy a nőjön a normatív támogatás, hiszen jövőre egymillióval több, az az eddigi 9 millióhoz képest 10 millió szolgálati óra teljesítését tervezik.

Úgy fogalmazott: remélik, hogy lehetőség nyílik arra továbbra is, hogy a rendőrségi fejlesztések után megmaradó gépjármű-állományból újabb járművek kerüljenek a polgárőrséghez.

Forrás: hirado.hu

Email this to someonePrint this pageShare on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn