Advent, Karácsony – várakozás

Új év, új remények

A 2016. évi naptáron lassan elfogynak a napok. Már előkészíthetjük a 2017. évi kalendáriumot, fali,- asztali, és notesznaptárokat.

Advent és Karácsony táján az emberekben megnövekszik a várakozás hangulata. A Karácsony a szeretet ünnepe. Ilyenkor szinte mindenki egy kicsit magába is száll és elgondolkodik, hogy mit is tett ebben az évben munkahelyért, a családjáért, szűkebb pátriájáért.

A számvetés elkészítése nem is olyan könnyű! Vajon a negatívumok, vagy a pozitívumok kerülnek-e többségbe? Bizony ez szinte mindenkinél más és más egyenleget hozhat ki.

Egy azonban mindenkinél azonos: a szeretet, a család, a barátok iránti elkötelezettség ilyenkor sokkal jobban előtérbe kerül, mint az esztendő más napjaiban. Ilyenkor egy kicsit jobban vigyázunk egymásra. Ezt a hangulatot kellene átvinni és megőrizni 2017 szürke hétköznapjain is!

A karácsonyfa ragyogása, a csillagszóró fényei, gyermekeink, unokáink csillogó szemei mutatják az utat nekünk, hogy tegyük egy kicsit szebbé világunkat a jövő esztendőben.

Az ajándékozás szép dolog, de nem ez a legfontosabb életünkben karácsonykor sem.  Persze adni mindig nagyszerűbb felemelő érzés, mint kapni.

De természetesen nem az ajándék értéke a döntő, hanem, hogy milyen szívvel adjuk és kapjuk.

Az újesztendő várása egyben új reményeket is táplál bennünk. „Dum spiro, spero!” – tartja a régi latin mondás, azaz: „Amíg élek, remélek!”

Mert a remény hal meg utoljára!

Abban bízzunk tehát, hogy a 2017-es esztendő jobb lesz a világban, szeretett hazánkban, személyes életünkben egyaránt.

Ennek a reményében kívánok valamennyi embertársamnak, minden székesfehérvári polgárnak békés, boldog szeretetteljes karácsonyi ünnepeket és eredményes, sikeres újesztendőt, jó erőben és egészséggel!

Csató József

Email this to someonePrint this pageShare on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn